header pattern

Források

A saját kincsesláda mellett négy nagy forrás áll ma rendelkezésére a mai genealógusok számára. Ezeket kivétel nélkül ajánlatos használni egy családfakutatás során.

  • Az állami források amit, az állam biztosít a kutatóknak, ide sorolandó minden levéltári anyag mint például az anyakönyv, vagy az egyházi anyakönyvek másodpéldányai.

  • Fontosak továbbá az egyházi források, melyeket az egyházak tartanak fent és gondoznak, ilyenek az anyakönyvek egyháznál tárolt példányai (ezek általában a kezdetektől a teljes kötetsorozatot jelenti) 

  • A könyvek melyeket jellegzetesen az elmúlt kétszáz esztendőben írtak híres genealógusok, melyeket beszerezhetünk antikváriumokból, vagy könyvesboltokban a reprint változatukat, de kölcsönözhetjük is.

  • Illetve nagyon fontosak a modern digitális adatbázisok melyeket például az Arcanum Adatbázis Kft. készít online vagy CD/DVD kiadványokon.

Én az online családfa építő oldalakban és felhasználók által vezetett programok megosztásában nem hiszek, mert azokról már százszor bebizonyították, hogy nem felelnek meg a követelményeknek, és adatainkat nem rendeltetésszerűen kezelik. Egyetlen egy ügyfelemnek sem ajánlottam eddig, és akit csak lehetett lebeszéltem ezekről a weboldalakról.

Visszatérve a négy nagy forrásra.

Az állam szerepe

Minden az állam által keletkezett iratot vagyis a papír alapú forrásokat, illetve a megőrzésre átadott anyagokat minden esetben a Magyar Nemzeti Levéltár honos megyei levéltárában kell kutatni.

Hogy mit is jelent ez pontosan? Egy adott településen élő család és azon tagjainak anyakönyvét abban a megyei levéltárban (vagy fióklevéltárban) kell keresnünk, amely megyéhez tartozik a település. De ez nem csak az anyakönyvekre igaz, hanem minden más dokumentumra is mely a családfakutatással kapcsolatos. Például ha a tanácsi rendszerben, vagy a második világháború alatt keletkezett iratot kutatunk szintén a megyei levéltárakat kell felkeresnünk.

Fontos megjegyezni, hogy bár minden családfakutató a levéltárat tekinti fő adatszolgáltatójának, az nem egyenlő azzal, hogy a levéltárban csak is ezzel foglalkozó témákról kaphatunk információt. Léteznek úgynevezett szakosodott levéltárak is ilyen például a Hadtörténeti Levéltár, itt nyílván a hadtörténelem a fő téma.

Az egyház szerepe

Az egyház szerepe szintén nagyon fontos a kutatás során. Vannak kutatók, akik kapcsolatot teremtenek és építenek ki maguk köré, hogy az egyházi anyakönyvek eredeti példányából tudjanak tájékozódni. Itt valójában egy adott parókián vagy plébánián egy bejelentkezés és előzetes egyeztetés alkalmával teszünk látogatást az egyháznál és használjuk fel az anyakönyveit a kutatásra.

Megeshet, hogy a kutatásunk olyan hazai településeken folytatódik, melynek korábbi felekezeti főegyháza nem a mai határok között vannak. Ilyen például a Beregség vagy Bihar egyes részei. Például ha egy Nagyléta településen élő Római katolikus felekezetű családot kutatunk, akkor tisztában kell lennünk azzal, hogy Nagylétának egyrészt nem volt önálló Római katolikus anyaegyháza, másrészt ennek a nyájnak a bárányai Székelyhídra (ma Románia) mentek keresztelkedni, vagy esküdni, harmadrészt lehetséges, hogy a közeli Görög katolikus egyháznál folytak a szertartások, ami viszont helyben is megtalálható.

Fontos ismernünk kiadványokat melyek hazánk településeinek közigazgatási történetét mutatja be, de használhatunk ilyen esetekben helységnévtárakat is, sőt ez utóbbi a KSH honlapján el is érhető.

Az irodalmak szerepe

Az irodalmak és kifejezetten a genealógiával kapcsolatos irodalmak szintén nem elhanyagolandóak. Egyes esetekben kész családfát kapunk és szinte már semmi dolgunk sincsen a könyvet kinyitván, hiszen a nagybecsű Nagy Iván-ban konkrét leírást kapunk a családról, sőt egy komplett genealógiai tabellát is olvashatunk.
No igen, de hol a forrás?

Ezen irodalmak támpontnak és vezérszavaknak kiválóak, de minden esetben érdemes azt leellenőrizni és magát a forrásanyagot elővenni. Nem vitás, hogy a mai irodák más módszerekkel dolgoznak, mint egy Daróczy vagy Peláthy, de ez betudható a fejlődésnek, és az modernkori társadalmi berendezkedésnek egyaránt. A "nagyok" idejében nem igen tellett mindenkinek családfakutatásra, csak a nemesebb rétegnek, a birtokosoknak, iparosoknak vagy kereskedőknek.

Az adatbázisok szerepe

Egy igen kiváló kezdeményezés a Family Search adatbázis oldala a mormon egyház egyik nagy volumenű világra szóló projektje. Itt nagy vonalakban tájékozódhatunk a felmenőinkről. Az adatbázis koránt sem teljes, és csak egyes településeken keletkezett adatok érhetőek el, feldolgozottság hiányában. Nem elhanyagolható, hogy ezt az adatbázist tudni kell használni. Ismerni kell kicsit a történetét, azt, hogy nem minden magyarokra vonatkozó adatot magyar is dolgoz fel, és ismerni kell annak minden egyes előnyét és hátrányát.

Mindenképpen az előnyére lehet írni, hogy egyáltalán van, és ingyenes. A hátránya sok esetben a helyesírási hiba hiszen egy amerikai ha lája sem hiszi el, hogy van ilyen név, másrészt azt az adatot viszi be amit lát, és nem amit egyébként jelent. A másik az, hogy a mormon egyház a keresztelés időpontját veszi a születés időpontjának (ami azt jelenti, hogy ha egy gyermek 1785.12.31-én született, de csak 1786.01.02-én lett keresztelve akkor a második adat nyerhető ki) így megeshet egy kis elcsúszás, vagy akár félre is vezethet minket.

A másik évek óta tartó kiváló és párját ritkító kezdeményezés az Arcanum Adatbázis Kft.-hez köthető, ahol is ilyen komplex adatokra lelhetünk mint az 1715-ös országos nagy összeírás, A Magyar Országos Levéltár adatbázisai vagy az Acta Rákocziana – A Károlyi levéltár Rákóczi-kori iratai.

Ezen adatbázisokkal sok könyvet ki is válthatunk.