header pattern

Irodalmak

Mint minden tudományágnak, így a genealógiának is vannak irodalmai. Sajnos nem áll módomban minden egyes általam vagy a családfakutatók által ismert irodalmat felsorolni, de azért néhányat közlök, illetve néhány irodalom szerzőjéről essen itt most szó.

Kőváry László

Született Tordán, 1819. július 7-én – meghalt Kolozsvárott, 1907. szeptember 25. napján, magyar történész, statisztikus.

Ő írta és publikálta 1854-ben Kolozsvárott az egyik legkiemelkedőbb genealógiai irodalmat az Erdély nevezetesebb családai - Czimerekkel és leszármazási táblákkal című kiváló művet. Ezen műve mellet nem csak kifejezetten a családfakutatás vonzotta, hanem számos alkotásában foglalkozik Erdély történelmével. Mindenféle képen az alapirodalmárok közzé kell sorolni.

Baán Kálmán

(1908. – 1962.) genealógus, heraldikus.
A századforduló idején családfakutató irodát tartott fenn Budapesten. A Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete által rendezett első könyvtáros képző tanfolyamon 1937-ben sikeres záróvizsgát tett.

Szerkesztette és kiadta a Magyar Családtörténeti Szemlét (1-10, Bp. 1935-1944), amely 1935 végén egyetlen számmal indult, és az 1944-ben megjelent négy számmal zárult. Jelentős tevékenységet fejtett ki a heraldikai és genealógiai források bibliográfiájának összeállítása terén.

felsőgyőri Nagy Iván

Született Balassagyarmaton, 1824. június 18-án – és elhunyt Horpácson, 1898. október 26. napján. Az egyik legnagyobb hatású magyar genealógus, heraldikus, történész. 

Magyarország családai című műve ma is alapvető forrás a családkutatók számára. 
A magyar genealógia fejlődését egymaga, minden segítség és támogatás nélkül mozdította előre. Elsősorban családkutató és nem elméleti genealógus volt, akárcsak a legtöbb magyar kollégája.

szobhalói Pálmay József

Született Eperjesen 1863-ban. Udvarhely vármegye múzeumának titkára. Előbb a jegyzői pályán működött, 1897-ben mint a szőkefalvi kör jegyzője Székelyudvarhelyre megyei allevéltárnokká nevezték ki. Ezentúl, kizárólag a székely családok genealógiájával foglalkozott, mely annyira elfoglalta minden idejét, hogy 700 forintos hivataláról is lemondott és Udvarhely vármegye múzeumának titkári állását fogadta el.

Neki köszönhetjük a Székely Nemesi Családok I-III. kötetét, illetve a főbb művei közzé soroljuk a Csík, Udvarhely, Háromszék és Maros-Torda nemes családairól szóló irodalmakat.

Áldásy Antal

(Pest, 1869. szeptember 25. – Budapest, 1932. július 14.) történetíró, a történelmi segédtudományok művelője, korának egyik vezető heraldikusa, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Diplomatikai tanulmányait a bécsi történeti intézetben folytatta. A Magyar Nemzeti Múzeum levéltárának őre volt 1894 és 1912 között. 1912 és 1932 között a budapesti egyetemen a középkori egyetemes történelem ny. r. tanára volt. 1902 és 1924 között ő szerkesztette a Turul című heraldikai és genealógiai szaklapot.