header pattern

Irodalmak

lovászi Sümeghy Dezső

(Apátfalva, 1882. január 6. – Sopron, 1957. április 11.) magyar genealógus, történész, levéltáros.

Barna Jánossal közösen írta a Nemes családok Csanádvármegyében című családtörténeti művet. A kötet 357 család geneológiai adatait tartalmazza. Felvették mindazokat a családokat, melyek nemességét Csanád vármegyében kihirdették; amelyek nemességüket nem tudták kellően igazolni, és így nemességüket nem hirdették ki, de nemesi jogokat élveztek; sőt azokat is, amelyek valamelyik birtokon újabban kaptak királyi adományt, vagy vétel útján jutottak birtokhoz, és azután a birtokot nemesi előnévvel vették meg. A szerzők a vármegyei levéltár anyaga alapján dolgoztak, és igen pontos feltárást végeztek.

Tagányi Károly

Született Nyitrán, 1858. március 19-én meghalt – Budapesten, 1924. szeptember 9-én. levéltáros, történész, etnográfus, miniszteri osztálytanácsos.

Pauler Gyula főlevéltáros mellett kezdve a levéltáros szakmát, a napi ügyek intézésén túl a heraldika, a genealógia, a helytörténet és a levéltártudomány ágaiban is jelentős rendszerezési és publikációs munkát végzett. 'Forrásgyűjtései' révén a Nemzeti Múzeum és az Országos Levéltár anyagának teljes körű ismerőjévé vált. E munka legkorábbi eredményei a levéltár 1690-1691 előtti hercegi, grófi, bárói, honossági és nemesi okleveleinek közlése (a 'Turul' folyóiratban), valamint 'Magyarország hatósági címertárának' összeállítása.

Egyik legfőbb irodalma melyet társzerzőként kiadott Kádár Józseffel és Réthy Lászlóval a Szolnok-Doboka vármegye monographiája, I-VII. (Dés, 1900-1905).

Illéssy János

(Kisújszállás, 1861. február 12. – 1905. március 7.) történész, irodalomtörténész.

1880-1885 között a budapesti egyetem bölcsészkarán tanult. 1884-1885-ben Kisújszálláson volt tanár. 1886-ban bölcsészdoktori diplomát szerzett. 1887-től haláláig az Országos Levéltár munkatársa, előbb gyakornoka, 1892-től fogalmazója volt.

Foglakozott a Jászkunság történetével, nyomdatörténettel és genealógiával. A 16-18. század íróiról (Mikes Kelemen, Amade László) számos értékes levéltári adatot tárt fel. Szakfolyóiratokban és önállóan számos tanulmánya jelent meg. Főbb művei: Az 1754-55. évi országos nemesi összeirás (Budapest 1902), és Pettkó Blával társszerzőként a A Királyi könyvek (1527-1867) (Budapest, 1895).

királydaróczi Daróczy Zoltán

(Paks, 1872. október 24. - Budapest, 1944. január 29.) magyar genealógus, történetíró. A Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémia elvégzése után szülei birtokán gazdálkodott. Összegyűjtötte Tolna vármegye északi részének történeti és régészeti emlékeit, melyek egy része Bécsbe, másik része a Tolna Vármegyei Múzeumba került. Különböző levéltárakból 120 kötetes védett családtörténeti adattárat állított össze. Ezt a cédulagyűjteményét (családfák, gyászjelentések, stb.) a Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Levéltára őrzi.

Az 1920-as években Budapestre költözött, ahol genealógiai kérdésekkel foglalkozott. Egy ideig a Magyar Nemzeti Múzeum levéltárában dolgozott. 1923-tól szerkesztette az általa alapított Nemesi Évkönyv című családtörténeti kiadványt (1937-ig 13 évfolyam). Régészeti cikkei az Archaeológiai Értesítőben és a Numizmatikai Közlönyben, genealógiai tanulmányai a Történelmi Tárban és a Turul című folyóiratban jelentek meg.

boldogfalvai Boldisár Kálmán

Született Debrecenben, 1869. november 15-én. magyar történész.

Középiskolai tanulmányait a debreceni református kollégiumban végezte, majd az ottani jogakadémia elvégzése után a budapesti egyetemen szerzett doktori oklevelet 1893-ban. 1898-ban rendőrkapitány, 1905-ben főkapitány-helyettes volt. 1920-ban Debrecen városi tanácsnoka, egészen 1926-os nyugdíjazásáig. Ekkor városi táblai főjegyzővé nevezték ki.

Főként Debrecen történetével és néprajzi forrásaival foglalkozott. Beutazta az egész országot és 1900-ban európai körutat tett. Értékes heraldikai és insignológiai tevékenységet fejtett ki. A hajdúk 120 egyéni nemesítéséről tudott, melyet a vármegyei kihirdetések figyelembe vételével készített és 1943-ban megjelent újabb közleményével 225-re emelt.

A felsorolás koránt sem teljes, de ezen szerzőket mindenképpen illett megemlíteni.