header pattern

Taksa

Olyan állandóra szabott pénz-, ritkábban terményszolgáltatás, melyet bizonyos úrbéri terhek megváltása fejében adtak földesuruknak a kuriális jobbágyok. A 17. sz. második felétől vált szokássá, hogy taksafizetéssel mentesíthették magukat a ...

Árendás

Azoknak az elnevezése, akik egyénileg vagy csoportosan (pl. valamely település) ingatlan javakat béreltek. Az árendásság fogalma a 17. sz. első harmadában alakult ki. Az árendás a tulajdonossal szerződéses (contractus) bérleti viszonyban ...

Belső telek

A paraszti gazdaságnak az a része, mely zárt falu belsejében, a rétektől és szántóktól elkülönítve fekszik. Itt van a lakóház, gazdasági udvar, istállók, ólak, csűr (pajta), szérű, kert. Egyéb elnevezései: fundus, porta, telek, házhely, ...

Majorság

Egy-egy nagybirtok vagy valamely nagybirtok részének üzemviteli, igazgatási központja, valamint a gazdálkodás folytatásához legszükségesebb munkások lakóhelye. Általában falutól, várostól távol, külterületen épül a nagybirtok vagy ...

Terragium

A jobbágy által a birtokolt és használt föld földesúri tulajdonjogának elismeréséül adott szolgáltatás. Tulajdonképpen ennek felel meg a kilenced is, ezért ahol nem szedtek (pl. községi szántó, szőlő terméséből), ott szokás volt külön ...

Census

A jobbágyok pénzben fizetett évi adója, mely a jobbágytelek (ház) használata fejében járt a földesúrnak. Kivetésének alapja a történeti fejlődés során változott. A 13–14. sz. folyamán kialakult gyakorlat szerint a censust egy egész ...

Szabados

Latinul libertinus. Megkülönböztető elnevezése azoknak a jobbágyoknak, akik földesurukhoz való viszonyukban valamilyen szabadságot, mentességet élveztek. Általában az alábbi esetekben illettek valakit libertinus ...

Pusztabérlet

Egyik jelentése magányos személy vagy közösség ideiglenes birtokszerzésének az a módja, amelynél meghatározott árendaösszegért néhány évre vagy hosszabb időre használatba veszi valamely közösség vagy földesúr pusztáját (árendás), esetleg ...