header pattern

Közbirtokosság

A társas birtoklásnak egy neme, mely nemesi birtokokra és az azokkal kapcsolatos jogokra vonatkozik. A közbirtok tehát közös nemesi birtok, melyet a K. tagjai közösen használnak, vagy melynek jövedelmében bizonyos arány szerint részesülnek.

A közös használat rendszerint csak a K.-i legelőre és erdőre vonatkozik, ellenben a haszonvételek (regále, halászati, vadászati, helypénzszedési, malomjog stb.) jövedelme rendszerint a K. tagjai között osztatik el. A K. tagjainak birtoklási aránya az egész birtokra vonatkozó hányadrészekben van meghatározva, melyek szerint a haszonvételek jövedelme és költségei a tulajdontársak között osztatnak fel.

A közös vagyon kezelését és ellenőrzését a tulajdontársak a kebelökből választott igazgatóra bizzák. Hazánkban a K.-i birtokok területe 1894. összesen 3.239,070 katasztrális holdat tett, ami az összes birtokok 6,6%-ának felel meg.

Legelterjedtebb a K.-i birtok Árva vármegyében, hol 31,45%-ot tesz, mig Bács-Bodrog vmegyében csak 1,66, Csanádban 1,15 s Temesben 0,3%-ot foglal el. A K.-i birtok főképen erdőkből és legelőkből áll. Az 1894. fölvétel szerint esett az összes K-i birtokból erdőkre 51,17, legelőkre 40,21, terméketlenre 4,89, szántóföldre 2,05, rétekre 1,48, nádasokra 0,18 és kertekre 0,2%.

(compossessoratus)

Forrás: Pallas Nagylexikon