header pattern

Tótok, Szlovákok

A szlovákok nyugati szláv nép, a magyarság É-i szomszédja. A szlovákok Csehszlovákiában, a Kárpát-medence É-i részében, a Morva folyó völgyétől a Bodrog folyó vízgyűjtő területéig terjedő területen, valamint kisebb számban Mo.-on, Jugoszláviában, Romániában, a SZU-ban, É-Amerikában élnek.

A szlovákság a középkori magyar állam keretei között vált egységes, a szomszédos cseh, lengyel, kárpát-ukrán népcsoportoktól elkülönülő néppé, majd nemzetté. A mai szlovákok irodalmi nyelve a középszlovák, Felső-Garam menti dialektuson alapul. A viszonylag erős nyelvjárási különbségek is utalnak a szlovákság nemzetté válásának bonyolult történeti folyamatára. A különféle jellegű szlovákká váló szláv csoportok közé cseh-morva betelepülők mellett lengyel és ukrán elemek is beolvadtak mind a középkor, mind az újkor folyamán.

A szlovákság közé betelepült, beékelődött magyar csoportok beolvadását szintén nyomon lehet kísérni a középkortól. Az ellenreformáció idején jelentékeny szlovák prot. tömegek költöztek el a zárt nyelvterület tömbjéből. Így alakult ki többek között Békés megye, Nyíregyháza szlovák ev. nyelvszigete a 18. sz.-ban. A szlovákság egyéb népcsoportjai is részt vettek a török kor után a déli megyék benépesítésében, de települtek szlovákok Erdélybe, Szlavóniába is.

A 18. sz.-i migrációnak is, a 19. sz.-i tengerentúli kivándorlásnak is elsősorban az volt az oka, hogy a szlovákok településterülete az adott természeti környezethez képest viszonylag túlnépesedetté vált. A magyarságot és a szlovákokat sokoldalú intenzív kapcsolatok fűzték össze a történeti fejlődés során. A nyelvi-kulturális kölcsönhatást szélesítette az I. világháború végéig töretlenül kibontakozott területi-termelési munkamegosztás, népi kereskedelmi, szállítási-fuvarozási, munkamigráció stb. A szlovák népi kultúra jelenségei a sok évszázados közös múlt következményeként nagyon sok hasonlóságot mutatnak a magyarságéval.

A néprajzi kutatás különösen a népzenei anyagban mutatta be szemléletesen a két nép közös kulturális vonásait. A folklór más területéről vagy az anyagi kultúra köréből a részletkutatások nyomán egyre több témakörben válik világossá a két nép kulturális fejlődésének szoros konvergenciája. A Közép- és Ny-európai kulturális újítások egy részét a cseh és szlovák nyelvterület közvetítésével ismerte meg a magyarság. Viszont sok esetben a magyar eredetű jelenségek közvetítésében is részt vett a szlovákság (különösen Cseh- és Lengyelo. felé).

Az I. világháború után Mo. szlovákok lakta területeinek túlnyomó része a megalakuló Csehszlovákiához került. A mai Mo. területén maradtak közül a II. világháborút követően jelentékeny számban települtek ki Csehszlovákiába szlovákok. Ez az oka annak, hogy az 1960-as népszámlálás alkalmával 30 690 magát szlovák anyanyelvűnek valló állampolgárt vettek számba.

Forrás: Magyar Néprajzi Lexikon