header pattern

Ormánság

Baranya m. DNy-i szögletében Sellye és Vajszló környezetében egyes meghatározásoktól függően 45–22 községnyi terület. Nagy múltú élő népi tájnév. Korábban lényegesen kiterjedtebb terület megjelölésére szolgált. A Ny-baranyai sík, erdős ...

Szerémség

A Duna és a Száva közötti nagytáj. A Szerémség területe Sirmium központtal már az ókorban értékes kultúrterületté vált. A római birodalom bukása után ugyan gyakran gazdát cserélt, de provinciális kultúrájának fontos elemei megérték a magyar ...

Székelyföld

Székelyek lakta vidék Erdély DK-i sarkában, ma Romániához tartozik. A székelyek a 12–13. sz.-ban népesítették be a mai Székelyföldet. Korábbi nemzetségi tagoltságukat a 14–15. sz.-ban területi szervezet váltotta föl. Kialakultak a ...

Vajdaság

Történeti-politikai tájfogalom, koronként változó tartalommal. A középkorban „alvidék”, majd „végvidék” értelemben a D-mo.-i vármegyéket (Verőce, Pozsega, Szerém, Bács, Torontál, Temes, Keve), ill. a Dunán és a Száván túli bánságokat ...

Barcaság

hegyi medence, melyet az Olt nagy déli kanyarulata és a dél-erdélyi havasok zárnak közre. A magyarság a honfoglaláskor átvonult rajta, azonban hosszú ideig gyepűelvének hagyta a gyakori kun-besenyő betörések miatt. Valószínű, hogy a 11. ...

Partium

Az egykori Zaránd, Közép-Szolnok és Kraszna vármegyék, valamint a Kővár-vidék, melyek a 16–17. sz. folyamán Erdélyhez való csatolás nélkül az erdélyi fejedelmek birtokába jutottak. A Partiumot az erdélyi fejedelmek mint a „Magyarország ...

Erdély

Nagy kiterjedésű földrajzi-történeti táj a Kárpát-medence DK-i részén a mai Romániában. 106–271 között Dacia néven római provincia. A népvándorlás idején különböző népek (hunok, gepidák, gótok, vandálok, avarok, szlávok stb.) ...

Bánság

Bánság, Bánát, németül, románul, szerbül Banat A Maros, Tisza, Duna és az erdélyi hegyek által közrefogott vidék, az 1876–1918 közötti mo.-i Torontál, Temes és Krassó-Szörény megyék területe. A honfoglalás kora óta magyarlakta terület, a ...