header pattern

Barcaság

Barca, németül Burzenland, románul Tara Bîrsei

hegyi medence, melyet az Olt nagy déli kanyarulata és a dél-erdélyi havasok zárnak közre. A magyarság a honfoglaláskor átvonult rajta, azonban hosszú ideig gyepűelvének hagyta a gyakori kun-besenyő betörések miatt. Valószínű, hogy a 11. sz. folyamán az ott talált bolgár-szlávok mellé már telepedtek magyar és besenyő határőrök, akik a Havaselvére vezető szorosokat őrizték és a Barcasági magyarság magját alkották. A Barcasági magyarok ma többségükben a Brassótól keletre fekvő

Hétfaluban, ill. a medence nyugati és északi peremén Barcaújfalu, Krizba, Apáca községekben laknak. A Barcaság kezdetben az erdélyi Fehér megyéhez tartozott. A Barcasági szászok a 13. sz. elején királyi adományként kapták földjüket, melyen 13 községet és Brassó városát építették. 1211–1224 között a területet a német lovagrend uralta, melyet azonban önállósulási törekvéséért II. Endre király elűzött. A románok első települése a 13. sz. végéről ismeretes a Barcaságban.

Ma a medence egész területén magyarokkal és szászokkal vegyesen élnek. (még: hétfalusi csángók)

Hétfalu (németül Siebendörfer, románul Sapte sate)

A Barcaság DK-i szegletében, Brassótól K-re a Kárpátok lábánál fekvő hét település együttes neve. A Brassóhoz közelebb eső Négyfalu (Bácsfalu, Türkös, Csernátfalu, Hosszúfalu) ma már teljesen összeépült és Szecsele (románul Sacele) néven várost alkot.

A távolabbi Háromfalu (Tatrang, Zajzon, Pürkerec) különálló település. A Hétfalu népessége többségében magyar, kisebb részben román. A magyarokat a szomszédos székelyek hétfalusi csángóknak nevezik.

Forrás: Magyar Néprajzi Lexikon