header pattern

Székelyföld

Székelyek lakta vidék Erdély DK-i sarkában, ma Romániához tartozik. A székelyek a 12–13. sz.-ban népesítették be a mai Székelyföldet. Korábbi nemzetségi tagoltságukat a 14–15. sz.-ban területi szervezet váltotta föl.

Kialakultak a vármegyéktől független közigazgatási egységek, a székek (Háromszék, Csíkszék, Udvarhelyszék, Marosszék).

A 13. sz.-ban (1260-as évek) kézdi székelyekből települt Aranyosszék Ny-Erdélyben lévén területileg nem függött össze a többi székek tömbjével, a belső Székelyfölddel.A székely székek különállása 1876-ban szűnt meg. Ekkor vármegyéket szerveztek belőlük.

A Székelyföld 1920-ban Erdéllyel együtt került Romániához. 1940–44 között Mo.-hoz tartozott, 1945 óta ismét Románia része.

1952–60 között mint Erdély túlnyomóan magyarlakta része Magyar Autonóm Tartomány néven külön közigazgatási egység volt.

1960–68 között Maros-Magyar Autonóm és Brassó tartományhoz, azóta Maros, Hargita és Kovászna megyékhez tartozik. – A Székelyföld változatos felszínű terület. Folyó- és patakvölgyek, folyómenti síkságok, hegyi medencék és hegyvonulatok tagolják. Ennek következtében az egykori székek jelezte nagyobb tájakon belül több kisebb táj is található a Székelyföldön.

Jól elkülönülő medencék Gyergyó és Kászon, jellegzetes folyómenti tájak Nyárád mente, Nyikó mente, Homoród mente, Maros mente. Természetrajzi elnevezés az Erdővidék és a Sóvidék, Szikonyország.

Vallási különállásra utal a háromszéki és a marosszéki Szentföld. Történeti különállás emléke a Partium. Újabb tréfásízű neve a Nyárád mente zöldségtermelő vidékének: Murokország.

Forrás: Magyar Néprajzi Lexikon